A nagy múltra visszatekintő Japán ma a harmadik legnagyobb gazdasági hatalom az Amerikai Egyesült Államok és Kína után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, a világ legnépesebb várostömörülése. A fővároson kívül még 11, milliós nagyváros található Japánban! De vajon hogy élnek ők? Milyen szokásaik vannak? Összegyűjtöttünk most Nektek párat!
Nevek Japánban
Japán egyike azon kevés országnak, ahol ugyanolyan sorrendben állnak az emberek nevei, mint hazánkban; vezetéknév – keresztnév. Náluk viszont nincs második keresztnév, és az apa és fia neve soha nem egyezik.
Mikor a családban gyermek születik a nevét a szülők állítják össze a nekik tetsző kanjikból. Így is van azonban olyan összetétel, amit szigorúan tilos használni, például az Akuma (ördögöt, démont jelent). Van úgy, hogy a vonásszámok is szerepet játszanak, mert vannak szerencsés és szerencsétlen vonásszámok is.
Férjhez menetelkor 99%-ban a feleség felveszi a férj nevét, ekkor meg kell változtatniuk az okmányaikon szereplő nevüket. 2009-ben volt törekvés arra, hogy a nők megtarthassák születési nevüket, de nem volt sikeres. Ritka alkalmakkor viszont a férfi veszi fel a nő nevét. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a nő nemesi családból származik.
Válás
Japánban a válások száma megnőtt, de még így sem éri el azt a mértéket, mint Európában vagy Amerikában. Ha mégis válásra kerül a sor, az a fél, aki a válást kezdeményezte nem kap semmit, lemond a gyerekeiről is. Ugyanis nincs láthatási jog, teljesen kivonja magát az életükből.
Temetés
Japánban ma is a temetések 90%-át buddhista szertartás szerint végzik. A temetés úgy zajlik le, hogy a holttestet először a családi lakásban helyezik el, szép ruhába öltöztetve lefektetik, és fehér takarót helyeznek rá. A család felekezetéhez tartozó buddhista szerzetest hívnak, aki papi ruhában szútrákat mond el kínai nyelven a holttest mellett, és csengetésekkel kíséri imáját. A szerzetes buddhista nevet ad halottnak. A nevek rangsorolva vannak, és magas rangú névért tetemes összeget kell fizetni. Ezután festetlen fakoporsóba helyezik a holttestet, és virrasztanak mellette. A résztvevők „tömjénfelajánlásnak” nevezett pénzajándékot adnak a családnak. Ezután elviszik a holttestet a hamvasztóba. A hamvasztás után megmaradt csontdarabkákat zárt edénybe teszik, és hazaviszik. Minden hetedik napon, egészen a 49-ik napig, a buddhista szerzetes imákat végez a háznál a halottért. A rokonok a „tömjénfelajánlásként” kapott összegnek a felét köszönetként visszaküldik az adományozóknak. Végül elhelyezik a hamvakat egy temető sírjában. Utána meghatározott időközökben a halottért további imákra és szútra-olvasásra hívják el a buddhista szerzetest.
