1+ 9 tipp a hatékony nyelvtanuláshoz
1. Az elsővel nem kell már foglalkoznod...
A jó nyelviskolát már megtaláltad!
+1. Fogalmazd meg, hogy mi pontosan a célod!
+2. Vedd komolyan a szintfelmérés eredményét: a megfelelő csoportba iratkozz be!
+3. Minden nap foglalkozz a nyelvvel!
+4. Folyamatosan ismételj!
+5. Tanulj és olvass hangosan, hogy megszokd az „idegen nyelvű hangodat”!
+6. Kérdezz bátran, ha valamit nem értesz!
+7. Tanulj meg fejből szövegeket!
+8. Sajátíts el a nyelvhez tartozó kulturális ismeretekből is!
+9. Vásárolj egy jó szótárt: lehetőség szerint egynyelvűt vagy értelmezőt!
Külföldi munka, külföldi állások
Nyilvános beszéd
Elérhető NYILVÁNOS BESZÉD szakértői portálunk!
A weboldal megtekintéséhez kattinson a képre.
A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében
Norvégiában beszélik. A skandináv területeken élő északi emberek nyelvéből, az óészakiból fejlődött ki. A viking kalandozások idején a mai Norvégia területén élő vikingek északnyugati irányba hajóztak, ők voltak azok, akik létrehozták az első településeket Izlandon, és ők népesítették be Feröert is. Ez utóbbi két terület nyelve tehát a norvéggal együtt a skandináv nyelvek nyugati ágát alkotja.
A norvég nyelv a 14–16. században kezdett átformálódni, ebben az időszakban alakult az óészaki középnorvéggá. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra.
A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus a nynorsk és a bokmål norvég. A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen. Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább Oslo és Trondheim környékén figyelhető meg.
A bokmål és a nynorsk írott nyelvek, melyek kiejtése azonban nem rögzített. A kiejtés szabályait elsősorban az adott dialektus, és az általa megszabott nyelvtan határozza meg. Számos kiejtési szabály vonatkozik a norvég nyelvre, melyek regionális eltéréseket mutatnak. Általánosságban így csak nagyon kevés stabil kiejtési szabály adható meg, ezek közé tartozik például a "-t" elhagyása a határozott névelő esetén (det / -et), valamint a "-g" elhagyása az -ig végződésű szavaknál.
Az ö-hang írásképe a norvégban Ø ø, az ä-hang írásképe Æ æ, az o-hang sokszor Å å formában jelenik meg, míg maga az o íráskép az u-hangot reprezentálja. Példák: bo [buː] "lakni", dør [døːr] "ajtó", ærlig [æːrli] "őszinte". A norvég u kiejtése legtöbbször [ʉ], azonban nazális kapcsolat előtt [u]. A hangsúlytalan e "schwa-hangként jelenik meg ([ə]), az y pedig az ü-hang egyik zárt változatát írja le ([y]).
A legtöbb norvég dialektus elöl képzi az r-hangot (pörgeti), néhányban azonban előfordul a hátul képzett r-hang is (hasonlóan a dánhoz, vagy a felnémethez). A dager kiejtése tehát [daːgər] (nem pedig [daːgɐ], mint az a németben lenne)
A norvég s mindig zöngétlen. A norvég v és hv kiejtése v (szemben a némettel és hollanddal)
Speciális hangkapcsolatokat képeznek az alábbiak
Magas magánhangzók előtt (i, y, ei, øy) az alábbi különleges szabályok érvényesek:
A c, q, w, x, z betűk csak idegen szavakban fordulnak elő. A germán nyelvekben megszokott ck kombinációt a norvég kk-ként írja. A qu- helyébe kv- lép, a ph/th/kh helyett a norvég egyszerűen f/t/k írásjelet használ. A németben előfordulő z (például Zentrum) helyét az s veszi át, például sentrum / senter, vagy sukker (=cukor).
A bokmål változatban a fenti szabályok alól kivételt képeznek pl: det [de] (="az"), -et [ə] (="az"), de [diː] (="ők, azok"), og [o] (="és"), jeg/meg/deg/seg [jæi mæi dæi sæi] (="én/engem/téged/neki").
Beszélő szerint a hosszú a-hang sokszor egy o-hoz hasonló hanggá módosul, mely hasonló az angol "call" szóban megjelenő hanghoz, míg az æ sok esetben inkább á-ként hallatszik. Az y és i hangok közötti különbség gyakran elmosódik. Szintén dialektus szerint változhat az ei kettős hangzó kiejtése, mely lehet [æj] vagy [aj]
1.
Ja, vi elsker dette landet,
som det stiger frem,
furet, værbitt over vannet,
med de tusen hjem.
Elsker, elsker det og tenker
på vår far og mor
og den saganatt som senker
drømme på vår jord.
Og den saganatt som senker,
senker drømme på vår jord.
2.
Dette landet Harald berget
med sin kjemperad,
dette landet Håkon verget
medens Øyvind kvad;
Olav på det landet malte
korset med sitt blod,
fra dets høye Sverre talte
Roma midt imot.
3.
Bønder sine økser brynte
hvor en hær dro frem,
Tordenskiold langs kysten lynte,
thundered
så den lystes hjem.
Kvinner selv stod opp og strede
som de vare menn;
andre kunne bare grede,
men det kom igjen!
4.
Visstnok var vi ikke mange,
men vi strakk dog til,
da vi prøvdes noen gange,
og det stod på spill;
ti vi heller landet brente
enn det kom til fall;
husker bare hva som hendte
ned på Fredrikshald!
5.
Hårde tider har vi døyet,
ble til sist forstøtt;
men i verste nød blåøyet
frihet ble oss født.
Det gav faderkraft å bære
hungersnød og krig,
det gav døden selv sin ære –
og det gav forlik.
6.
Fienden sitt våpen kastet,
opp visiret for,
vi med undren mot ham hastet,
ti han var vår bror.
Drevne frem på stand av skammen
gikk vi søderpå;
nu vi står tre brødre sammen,
og skal sådan stå!
7.
Norske mann i hus og hytte,
takk din store Gud!
Landet ville han beskytte,
skjønt det mørkt så ut.
Alt hva fedrene har kjempet,
mødrene har grett,
har den Herre stille lempet
så vi vant vår rett.
8.
Ja, vi elsker dette landet,
som det stiger frem,
furet, værbitt over vannet,
med de tusen hjem.
Og som fedres kamp har hevet
det av nød til seir,
også vi, når det blir krevet,
for dets fred slår leir.
Yes, we love this country
as it rises forth,
rocky, weathered, above the sea,
with those thousand homes.
Loving, loving it and thinking
about our father and mother
and the saga night that sends
dreams to our earth.
And the saga night that sends,
sends dreams to our earth.
This country Harald saved
with his giant fleet,
this country Håkon protected
whilst Øyvind sung;
upon the country Olav painted
with his blood a cross,
from its heights Sverre spoke
up against Rome.
Farmers their axes sharpened
as the army came,
Tordenskiold around the coastline
so that we could see it back home
Even women stood up and fought
as if they were men;
others could only cry
but that soon would end!
Sure, we were not many
but we were enough,
when they challenged us
and it was at stake;
we rather let our country burn
than be defeated;
just remember what happened
at Fredrikshald!
Hard times we have coped with,
were at last disowned;
but in the worst suffer, blue-eye
freedom was to us born.
It gave (us) father's strength to
famine and war,
it gave death itself its honour -
and it gave compromise.
The enemy threw away his weapon,
up the visor went,
we, in wonder, to him hasted,
because he was our brother.
Driven onto stand by the shame
we went to the south;
now we three brothers stand unite
and shall stand like that!
Norwegian man in house and cottag
thank your great God!
He would protect the country,
even though it looked dark.
And as the fathers have fought,
and the mothers have wept,
the Lord has quietly moved
so we won our rights.
Yes, we love this country
as it looms up,
rocky and weathered, above the se
with its thousand homes.
And as the fathers' struggle has
it from poverty to victory,
even so will we, when demanded,
for its peace to stay.